Régiek és újak, amik tetszettek és amik nem. Spoiler veszélye fennáll!

2017. február 15. 18:57 - m.o.z.s.o.

Paterson

Jim Jarmusch újabb premierje kapcsán és az első összefoglalók alapján jogosan merülhetett fel bennünk a kérdés: hogyan lehet egy buszsofőr egy hetéről izgalmas, százhúsz perces filmet készíteni? Azonban a rendező életművére akár csak egy pillantást is vetve egyáltalán nem meglepő, hogy filmje hősének egy békés költő-buszsofőrt tett meg. Így három évvel a Halhatatlan szeretők után az amerikai rendező a misztikum világából visszatért a realitások talajára.

Az Origo Filmklub és a filmet forgalmazó Cirko Film jóvoltából részt vehettem egy premier előtti vetítésen, ahol ez a 2016-os, Arany Pálma-jelölt film volt műsoron. A Paterson javarészt Adam Driver fantasztikus arcára és a mindennapok megnyugtató, biztos, monoton rutinjaiban békét lelő „kisember” történetére épít, és nagyszerűségét is ezeknek köszönheti. A film cselekményéről nem érdemes (és nem is nagyon lehet) írni. A történet napokra tagolódik, a már sokszor látott hétfő-kedd-szerda-stb. feliratok érzékeltetik az idő múlását, a mókuskerék-szerű élet rugalmatlanságát, egyúttal az ebben a rendszerben rejlő szépségeket is. Munka után Paterson hazamegy bohókás és rémisztően önző, de egyébként nagyon kedves szerelméhez, aki naphosszat függönyöket, ruhákat, szőnyegeket és muffinokat fest. Rajta keresztül Jarmusch fekete-fehér fétisét egyik szereplőjére testálhatta, hiszen Laura (Golshifteh Farahani) minden megmozdulása e két árnyalatba borítja környezetét.

Paterson a városrész és a főszereplő neve is, ami jól érzékelteti egyrészt a két entitás harmonikus összekapcsolódását, másrészt viszont az ember és környezete unalmas egymásba olvadását is. Ami miatt mégis egy hatalmas feel-good maraton ez a film, az a végtelenül megerősítő üzenete. Paterson ugyanis azt az embertípust jeleníti meg, aki történjen bármi, képes nyugodt, magabiztos, békés és kedves maradni, és ehhez a költészetet használja eszközként. Nagy szavak ezek, amelyek más rendező kezében könnyen giccsbe hajolhatnának, Jarmusch azonban ízlésesen és nagyon stílusosan mesél róluk. A főszereplő élete a „tartsd meg a rendet, és a rend is megtart téged” tökéletes példázata, és ha első hallásra idealisztikusnak is tűnik ez a mentalitás, a film bebizonyítja, hogy létező jelenségről, alkatról, életmódról van szó.

A helyszínül szolgáló Paterson városkája is nagyon „jarmuschos”, kicsit retro, kicsit lepukkant, de tele van zenével, és a közepén egy szép vízesés bukik alá. Ahogy ez a természeti képződmény is a város szíveként, nyugalmat adó helyeként  funkcionál, úgy Paterson alakja is hasonló szerepet tölt be – nem véletlen, hogy a fiatal költőt minden nap itt találják meg a legihletettebb ebédszüneti percek. A Paterson a viszonylag egyszerű történet mellett tele van csodálatos jelenetekkel és frappáns, rövid párbeszédekkel, amelyek megint csak a rendező jól működő fogásai. Például az egész moziterem felbolydult, amikor körülbelül másfél percre, cameo-szerűen feltűnt a Holdfény Királyság kisfiú-kislány párosa a Paterson által vezetett buszon.

Jim Jarmusch új filmje 2016-ban versenyben volt az Arany Pálmáért, ám azt végül Xavier Dolan elhappolta előle. De a Paterson így sem maradt Cannes-i jutalom nélkül: a Marvint alakító – egyébként Nellie nevű – kutya megnyerte a Palm Dog-díjat. Győzelméhez ezúton is gratulálunk, de ami még fontosabb: mindenki nézze meg ezt a szemléletformáló filmet! A premier időpontja: február 16.

Végül pedig egy nálam sokkal tájékozottabb szerző által megírt cikk, ami színesíti a filmmel kapcsolatos ismereteket, ezáltal annak mondanivalóját is: http://theplaylist.net/5-memorable-cultural-references-jim-jarmuschs-brilliant-paterson-20160519/

tízbőlkilenc

képek forrása: imdb.com

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://zoskablogja.blog.hu/api/trackback/id/tr7712264110

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Régiek és újak, amik tetszettek és amik nem. Spoiler veszélye fennáll!